Szabi

Szabin vagyok két hétig, szombaton megyünk Orfűre.
És én is az őszt kívánom vagy a tavaszt, mint Jucus, öregszünk, hallod-e! Mert ha fiatal kis fruskák lennénk, strandolnánk, a Balatonnál heverésznénk, de így? Meló vagy gyerek. Vagy mindkettő. Játszótér max.. Emlékszem, 16 évesen minden nap a strandra bicóztunk, volt a közelben egy ingyenes medence, amiben tűzoltóvizet tároltak, mindenki odajárt, kevesen voltak, mert marha hideg volt a vize, mély volt, lehetett benne úszni meg ugrabugrálni, de jó is volt. Este hazabicóztunk, nekiestem a fóliánknak, leszedtem egy rakat paprikát meg paradicsomot, jól megvacsoráztam, és kezdődhetett másnap minden elölről.
Csak bicikliztem megstrandoltam egész nyáron.
És nem voltak még a lábaim olyan visszeresek, mint most. Naggyon durva! És fáj is, mikor bent ülök a melóban a gép előtt. Mozogjak, na jó, de fájós térddel hogy fussak? Én meg mást nem mozgok, nem fogom emelgetni a lábaim meg hasizom. Vagy futok minimum 6 km-t vagy semmi.
Úgyhogy semmi. Meg is látszik rajtam ez a nagy semmi. A nagy semmi zsírszövet formájában van jelen életemben.
Én egyszerűen nem tudok túllendülni a 31 éven. Mások sem, ahogy láttam múltkora villamoson.
Ülök a villamoson, majd' megfulladok az arcomba guruló két nagy labdától, na mondom, szép. Fél szemmel csak egy Barbie babát láttam, de ahogy jobban megnéztem, hát egy kivénhedt 60 év körüli Barbie volt.
Az tűnt fel először, hogy marha szabályos az orra, mondom, de jó neki. Aztán az, hogy melltartó nélkül is olyan feszes labda volt a melle, hogy még. Aztán ahogy jobban megnéztem, láttam a hónalja alatt a hegeket, úgyhogy konstatáltam, ennek sem a genetikai örökségtől vannak feszes cickói.
Az arcában is lehetett valami plusz, mert a bőre feszes volt, szinte olyan "botoxos egyenarca" volt, de a nyaka! Na, az elárulta a korát. Olyan disszonáns érzést keltett bennem. Maga a nő a mai értékrendeket tekintve szép volt, mert vékony volt, feszes mell, hosszú szőke haj. De végül is 60 éves plázacica benyomását keltette, ami összességében egy baromi ronda nőt eredményezett.
Ja, hozzátartozik a sztorihoz, hogy feszes fehér naci volt rajta, ami engedte láttatni a csipkebugyiját. Mondom, mindezt egy hatvanéves nőn.
Hatvanévesen az ember lánya otthonkában főzze az unokáinak a szilvásgombócot, ne a négyeshatoson mutogassa a csipkebugyiját meg a plasztikázott melleit!

A plázacicákról is van véleményem. Mert azt vettem észre, hogy a mostani plázacicák nem fiatal "Paris Hilton"-ok, hanem 40 feletti agyonszolizott, minimum Dior szemüvegben feszítő anorexiás picsák.
Múltkor a Mammutban egy ilyen högyemény (számlájára legyen írva, nem volt anorex), volt vagy 40 tényleg, szóval mellettem telefonált haza anyukájának:

- Anya, kimostad a fürdőruhám? Mert még itt vagyok a T-Mobilnál, a postára is kell mennem, és megyek uszodába. Nem tudod, hol vannak a cuccaim? Összepakolsz nekem?

Kábé ezt hallottam, hát olyan jó lett volna odaszólni neki, nem szégyelli magát, ennyi idősen az anyja mossa ki a holmijait?

Ez a Budapest annyira beteg egy város!