Én vagyok a nagyandi.

Ennyi.

2010. március 30., kedd

Megint beteg

Csongi, köhög. Csak köhög, semmi extra, így kétesélyes, holnap megyünk-e oviba. Vagyis nem megint, még mindig. Egyszerűen a hurut nem szakadozik fel neki. Hétvégén tök jól volt, de visszaesett. Az oviban mindig visszaesik. Olyan visszaeső. Bár sztem minden gyerek visszaesik az oviban. Az ovisok visszaesők.
Na, meglátszik, fáradt vagyok. Nem is tudom, valamiről akartam írni, de miről is?
Ja, kunyeráló koldulókról. Ma kétszer is odajöttek hozzám, pár forint. Hát én nem adok. Egy nőnek majdnem adtam, de nem. Egyrészt siettem, másrészt meg nem. Ha senkinek, akkor neki sem. Van egy nő az Arany János utcai metróban, az évek óta ott koldul. Van nála egy bot, hogy szánalmasabbnak tűnjön, de akármikor látom a felszínen, úgy suhan bot nélkül, mint a huzat. Kész maffia az egész, koldultatni mással. Vegyél hozzá egy betegnek tűnő gyereket, akkor még nagyobb a bevétel.

Meg a lepukkant alkeszek, van pár forintod? Hát nincs. Épp tele pofával, csokis csigát zabálva mondtam, hogy nincs, kedvesen megjegyezte, jó étvágyat. Igen, tudom, csak pár forint, de nem adok és kész.

Hát azért hiányzott ez a Budapest, egy élmény.

Szoktam nézegetni, hogy öltözködnek a nők. Hát ez a mostani divat. Nem tudom, hogy vagytok vele, de ez a nyolcvanas évek retro cipője, a magassarkú, NAGYLÁBUJJKIDUGÓS!!!, hát az valami gusztustalan. Én imádom a cipőket, ha tehetném, cipőmániás lennék, mint Carrie Bradshaw. De a nagylábujjkidugós körömcipőktől a hideg kiráz. Gusztustalan, ahogy a cipőben összegyűrt lábujj kikandikál egy lyukon.
Féltem, hogy Madonna Celebration-os válltömése majd bejön a divatba (ami késik, nem múlik), mert a válltömés még az a dolog, amiről ódákat tudnék zengeni olyan nagyandis stílusban, de nem. Ez rosszabb, ez a cipő.

Ja, ha már itt tartunk. A térdig érő ülepű nadrág? Nőkön, na az valami gusztustalan. Suhancokon a szűk farmer, aminek valahol combközépen van a dereka, az sem piskóta, de ez a lebernyeg a combon, ami nadrágban végződik, na nem.


















Ja, még valami eszembe jutott. A balerinacipő, ami aranyos, édes, kivéve ha annyira kivágott, hogy látszik a lábujjak csíkozódása.

Most kicsit szörföltem a neten, beszarás, mit találtam, ez új: lábujjszétválasztós cipő. Mint a disznók körme, ami épp kikandikál a kocsonyából. Na, ezt végképp nem...............

Ja, hogy tetszik a kompozíciós remekművem? :)

1 megjegyzés:

  1. Próbáljátok ki a Multi Tabs immuno kids-et!
    Koldusoknak én sem adok... :/
    Én is mindig figyelem az embereket, pláne a nőket, hogyan öltözködnek és naponta egy kezemen meg tudnám számolni, h hány ízlésesen felöltözött nőt láttam... Olyat, akinél minden rendben volt a cipőtől a kabáton át a frizuráig.

    VálaszTörlés